Ika vára
Csernáton {románul Cernat} település a Székelyföld szívében, a Bodoki-hegység keleti lábainál terül el. A középkor távoli évszázadaiban két különálló községre oszlott: Alsó és Felső-Csernátonra. A napjainkra már egybeolvadt falu lakóházai több kilométernyi hosszan húzódnak meg a haragoszöld erdőkkel szegélyezett patak völgyében. Ha az utazó végighajt a keskeny országút kígyózó csíkján egyenest az alacsony, de meredek oldalú Várheggyel néz farkasszemet, amit Ika várának öregtornya koronáz.
A két patak torkolata felett emelkedő középkori építményhez rövid szerpentinút kanyarog. A terepviszonyokhoz alkalmazkodó vár területe jó 200 méter hosszú volt, de csak alig 10 méter széles. Mindkét végébe egy-egy kerek öregtornyot alapoztak a korabeli építőmesterek. Napjainkra csak a déli maradt fenn, ami eredetileg négyemeletes lehetett. Az 1870-es években itt járó Orbán Balázs még teljes magasságában látta. A gyakori földrengésekben megrongálódott építményt aztán a népnyelv “Csonka-toronynak” nevezte el. 1968 – 1974 között Török Sándor nyugdíjas tanító szervezésében ifjúsági táborok során igyekeztek romló állapotán javítani.
Ika váráról egykorú oklevél nem maradt fenn. A székely “ősváraktól” eltérően nem nehezen elérhető hegycsúcson emelték, udvarán két torony is akadt. Ezen stílusjegyek alapján inkább egy XIII. századi magánvár lehetett
A Csonka-vár a 14. században Szeles József grafikája
A Csonka-vár alaprajza
A csernátoni Csonka-toronyról népdalok és legendák szólnak, magányosan álló alakja pedig Jókai számára nyújtott ihletet. A néphagyomány óriásokkal, óriáskígyóval, vitéz hősökkel népesítette be, de mindezek ellenére a vár Háromszék egyik legkevésbé ismert középkori emlékei közé tartozik.
Sepsiszentgyörgytől mintegy 20 kilométerre észak-északnyugatra, a Bodoki-hegység keleti lábánál helyezkedik el a Csernáton község részét alkotó Felsőcsernáton. A település északi végében, a Nagypatak és Ika-patak által határolt, hosszan elnyúló sziklagerincen található a helybeliek által Csonka-toronynak vagy Ika várának nevezett várrom. Az erődítményből ma már csak a két végében található védőárkok, a falak vonalait követő – helytelenül azokkal azonosított –, a kincskeresők által kialakított földhányások viszonylag épen fennálló déli toronyromjai figyelhetők meg.
Az alsócsernátoni templomtól 5 km-re van Felsőcsernátonon át Ikafalva, ahova földút vezet. Ikafalván a templomnál levő elágazásnál balra fordulunk, átmegyünk a hídon, majd jobbra térünk. Az Ika-patak és a Nagy-patak által közrezárt hosszú, keskeny gerincen az adottságoknak megfelelően hosszú vár épült. A várat egy 200 m hosszú és 10 m magas várfal övezte, melynek két végén egy-egy kör alakú torony állt. Mára már csak az egyik maradt meg, és a várfal is elpusztult.A várhoz és építéséhez számos legenda is fűződik. Ezek ismeretében is megéri felkeresni a várat, ahova egy ösvény vezet fel. A vár- környéki molnárok körében még él a hiedelem, miszerint a torony alatti pincében kádakban áll a kincs, amit két – egy veres és egy fekete – mérges kakas őriz, s amikor az egyik alszik, a másik ébren van. Ha valaki megközelíti a pinceajtót, az őrkakas kukorékolni kezd, és a vasajtó rögtön becsapódik. Egy másik történet szerint egykor a vár ura egy szárnyas óriás volt, aki egyszer haragjában a vár sziklájára ütött, s még látszik az öklének a nyoma. Az óriás gyakran a csernátoni templom tornyára repült, onnan riogatta az embereket. Más történet szerint egyszer egy óriáskígyó lakott a várban, s oly nagy volt, hogy míg a farkával körülölelte a tornyot, addig fejével lenyúlt a patakra inni, s az arrajárókat is felkapta és felfalta. A kígyót nagy harcban egy vitéz megölte.A néphit szerint a várnak egy kövét sem lehet bűnhődés nélkül elmozdítani. Volt egykor a vár alatt egy malom, molnárát annyira elkeserítette veszekedő felesége, hogy felment, s bontani kezdte a torony falát a malom felőli oldalon, hogy a torony temesse el a malmot a feleségével együtt. De alig kezdte el a munkát, karja elszáradt, s a patak megáradva elvitte a malmot molnárnéstól. Viszont egy elhagyott vízimalom épülete még áll a vár alatt. Egy másik történetben egy legény fölmászott a torony tetejére, s fogadásból ott fogott bontáshoz, de villám sújtott le rá, és szörnyethalt. Talán e mondáknak is köszönhető, hogy megmaradt ez a ritkaságszámba menő kör alakú bástya.
