+40744778409 molnartur@gmail.com

perkokap1

Négyszögletes, de mindegyik falában félkörives karéjjal kialakított, kupolás épület, mind a négy karéja fölött huszzártoronnyal. A középső teret fedő kupolán elhelyezett huszártoronnyal együtt így öt tornya van a templomnak. Elhelyezése pontosan keletelt, a nyugati karéj kapuzata kőből faragott és első látásra megállapíthatóan elüt a templom stílusától, később került oda. Egyenes felső lezárása van, amelyet két reneszánsz díszítésű féloszlop tart. A portálé szemöldökgerendájában két címeres pajzs van kifaragva, egyikben átnyilazott „vadkan KS betűkkel, a másikban átszűrt szarvas LE betűkkel, közöttük felirat: „Non est mortale quod opto Anno Dni 1686 Die 23 Mart”


A déli karéj közepén van. a rotunda egyetlen ablaka, melytől nyugatra és kissé lejjebb egy másik, befalazott is jól kivehető. A templom korábban fazsindeleyes lehetett. Padlózata kváderkő. A belső tér a huszártornyok hosszúkás ablakaiból kapja a fényt, a falak fehérre meszeltek. Az elpusztult oltárkép Szent Istvánt ábrázolta, amint felajánlja koronáját Szűz Máriának.

A rotundától mintegy 22 m-re északnyugatra meglehetősen otromba kinézetű, 3.75 m x 3.75 m alapterületű harangláb áll. Ezektől kissé távolabb, egy nyeregdombon áthaladva érünk a szemben lévő dombtetőre, amely az előzőnél alig alacsonyabb. Itt kőkeresztet találunk, amely érdekes .információval szolgál, szövege ugyanis’a következőképpen kezdődik: „/Nyolc gyerekét s párját / veszített férj áldozatából / Állok e hegy ormon / ős kápolna helyén /… ” És valóban( a meglévő alapkövek sejtetik egy patkó alakú szentéllyel kialakított templom egykori formáját. Ennek rajzát Orbán Balázs is közli.

perkokap2
Amilyen különleges látványt nyújt ez a kis kápolna, épp olyan különleges és eltérő a megítélése is. A legtöbb szemlélőjét becsapta vagy legalábbis befolyásolta a kapuzat szemöldök gerendájában jelzett 1686-os dátum.

Orbán Balázs így vélekedett róla:

„A hajdan büszke donjon helyére s hihetőleg annak anyagjából egy román modort utánzó toronyka által tetőzött ötkúpú kápolna épült, mely a négyszögidomhoz ragasztott négy félkörből alakult, s mely alapszerkezetében a regensburgi 12. század középen épült Baptisariumhoz nagyon hasonlít, bár alig feltehető, hogy imolánk ily régi lenne, s ezért azt csak későbbi utánzásnak kell tartanom, amit nyugatra néző faragott köportáléja s annak felirata is mutat.”

Gaali Zoltán szó szerint átveszi Orbán Balázs leírását és a Perkő alaprajzát. Ugyancsak ez a kiindulási alapja a Bartos Endre által összeállított Mesél a Perkő — Kézdiszentlélek község monográfiájából című összeállításnak, amely elfogadja a kapuszemöldökben levő évszámot a templom építési dátumának: „A hegy tetején 1686-ban bizánci stílusú kápolna épült. A címerében lévő K, S. betűk építőjének Kálnoki Sámuel nevét őrzik.”

Gervers-Molnár Vera, aki elsőként gyűjtötte könyvbe az ország egykori területén lévő rotundák anyagát, ezt a kápolnát nem vizsgálta meg személyesen. Bár a kézdiszentléleki négykaréjos rotundát „feltehetően XIII. századinak” ítéli, ezt csak Entz Géza szóbeli közlésére alapozva. Nem csodálkozhatunk azon, hogy Orbán Balázstól kezdődően legtöbben furcsállták a templomot és utánzatnak tartva, nem tudták saját korába helyezni, hiszen egyedi jelenséget láttak benne. Nem tudhatták, hogy a rotunda előképeit a Kaukázus vidékén, és a bizánci építészetben kell keresni, nem ismerték a gyökereket.

A rotunda jelentősége azóta vált különlegesen fontossá, amióta két, a kézdiszentlélekihez hasonló alaprajzú templom alapfalai kerültek elő Magyarországon. Az egyik a székesfehérvári Szt. Kereszt sírtemplom, amelyet a kutatók Géza fejedelem sírtemplomának tartanak, és szintén négykaréjos, kisméretű, centrális templom. A másik lelet pedig a Szekszárdon előkerült apátsági – kilencosztatú, centális templom, szintén az alapfalai ismertek.

A kézdiszentléleki templom – hasonló alaprajzával – segítséget ad a két hazai templom külső képének rekonstruálásához, míg ezeknek előkerülése bizonyítja, hogy a kézdiszentléleki nem „egyedi furcsaság”, hanem megvannak a rokon emlékei építészetünkben és ez a templom datálásához is új szempontot ad. Nem valószínű az Orbán Balázs által feltételezett XVII. századi építés, mert az erre bizonyítékul szolgáló kapuzat későbbi betoldás, és a barokkkorban nem volt divat román stílusú templomok utánzása.

X-XIII. századi építését valószínűsíti, ezzel szemben: stílusa, előképei, falazása, falvastagsága, a déli karéjba kialakított ablakának formája, valamint hogy az alaprajzilag legközelebbi rokon emlék, a székesfehérvári templom első-építészeti emlékeink, közé tartozik, X. századi.

A kápolna egyébként a legfontosabb búcsús hely a csíksomlyói után.

Perkő – Szent István-kápolna