Tusnádfürdő Csíkszeredától 32 km-re délkeletre, az Olt bal partján, a Szurdok-tető és a Sólyomkő közé ékelt hegyvidéki üdülőtelep, a Székelyföld keleti részének nemzetközi hírű fürdőtelepe. Nincs olyan utazó, aki Tusnádfürdőn áthaladva meg ne csodálná az Olt jobb partján emelkedő 824 m magas andezit sziklabércet, a Sólyomkőt. A környék leghíresebb kilátója. Erről a helyről szemlélte a gyönyörű tájat ifjú Ferenc József császár, akinek annyira megtetszet a táj, hogy újraépítette az 1849-ben felégetett Tusnádfürdőt. A Sólyomkőről nemcsak a fürdőváros és a fenyőerdővel borított Vártető, a Szurdok és a Csomád kúpjai láthatok, hanem a Csukás tó és a 15 km hosszú Olt – szoros is teljes egészében látható Sepsibükszádig. A Sólyomkő védett terület kiterjedése 1,5 ha, kiemelkedő értéke a Teleki hölgymál (Hieracium telekianum ) amely endémikus (bennszülött) növényfaj, amely a világon csak itt fordul elő és szerepel a romániai növényfajok Vörös Listáján. A kiemelkedő andezit szikla környékét vegyes erdők borítják, legfontosabb erdőalkotó a lucfenyő (Picea abies), továbbá megtalálható a jegenyefenyő (Abies alba), bükk (Fagus sylvatica), gyertyán (Carpinus betulus), mogyoró (Corylus avellana), madárberkenye (Sorbus aucuparia), amely különleges szépséget ad a tájnak. A lágyszárúak közül jellemző a száraz, napos élőhelyeket kedvelő, rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum), sárga kövirózsa (Jovibarba hirta), bablevelű varjúháj (Sedum maximum), borsos varjúháj (Sedum acre).
A védett terület környékén néhány kétéltűfaj, például barna varangy (Bufo bufo) és foltos szalamandra (Salamandra salamandra) és viszonylag sok hüllő fordul elő: lábatlan gyík (Anguis fragilis), elevenszülő gyík (Zootoca vivipara), fürge gyík (Lacerta agilis), zöld gyík (Lacerta viridis), vízisikló (Natrix natrix). Nagyon sok madárfajt láthatunk és hallhatunk, elsősorban erdei fajokat: erdei pintyet (Fringilla coelebs), énekes rigót (Turdus philomelos), ökörszemet (Troglodytes troglodytes), széncinegét (Parus major), búbos cinkét (Lophophanes cristatus), barátcinkét (Poecile palustris), fakuszt (Certhia familiaris), csilp-csalp füzikét (Phylloscopus collybita), csuszkát (Sitta europaea), süvöltőt (Pyrrhula pyrrhula), keresztcsőrűt (Loxia curvirostra), fenyőszajkót (Nucifraga caryocatactes), de a környéken több bagolyfaj is előfordul, például uráli bagoly (Strix uralensis), erdei fülesbagoly (Asio otus) és uhu (Bubo bubo). Szintén jellemzőek a harkály fajok, a fekete harkály (Dryocopus martius), nagy fakopáncs (Dendrocopus major), háromujjú hőcsik (Picoides tridactylus). A környéken gyakori a barnamedve (Ursus arctos). Főként éjszaka aktív, ezért ekkor a terület látogatása nem ajánlott.
Szentes Lajos, Demeter László
Stânca Șoimilor-Tusnad-Solyomkő
 |
 |
 |
||
 |
 |
 |
||
 |
 |
 |
||
 |
 |
 |
||
 |
 |
 |
||
 |
 |
 |
||
 |
 |
 |
||
 |
 |
 |
||
 |
 |
 |
||
 |
 |
 |
||
 |
 |
 |
||
 |
 |
 |
||
 |
 |
 |
||
 |
 |
 |
||
 |