Túrázás a Sólyomkőhöz, 1 órás út a város központjától.

Tusnádfürdő Csíkszeredától 32 km-re délkeletre, az Olt bal partján, a Szurdok-tető és a Sólyomkő közé ékelt hegyvidéki üdülőtelep, a Székelyföld keleti részének nemzetközi hírű fürdőtelepe. Nincs olyan utazó, aki Tusnádfürdőn áthaladva meg ne csodálná az Olt jobb partján emelkedő 824 m magas andezit sziklabércet, a Sólyomkőt. A környék leghíresebb kilátója. Erről a helyről szemlélte a gyönyörű tájat ifjú Ferenc József császár, akinek annyira megtetszet a táj, hogy újraépítette az 1849-ben felégetett Tusnádfürdőt. A Sólyomkőről nemcsak a fürdőváros és a fenyőerdővel borított Vártető, a Szurdok és a Csomád kúpjai láthatok, hanem a Csukás tó és a 15 km hosszú Olt – szoros is teljes egészében látható Sepsibükszádig. A Sólyomkő védett terület kiterjedése 1,5 ha, kiemelkedő értéke a Teleki hölgymál (Hieracium telekianum ) amely endémikus (bennszülött) növényfaj, amely a világon csak itt fordul elő és szerepel a romániai növényfajok Vörös Listáján. A kiemelkedő andezit szikla környékét vegyes erdők borítják, legfontosabb erdőalkotó a lucfenyő (Picea abies), továbbá megtalálható a jegenyefenyő (Abies alba), bükk (Fagus sylvatica), gyertyán (Carpinus betulus), mogyoró (Corylus avellana), madárberkenye (Sorbus aucuparia), amely különleges szépséget ad a tájnak. A lágyszárúak közül jellemző a száraz, napos élőhelyeket kedvelő, rózsás kövirózsa (Sempervivum marmoreum), sárga kövirózsa (Jovibarba hirta), bablevelű varjúháj (Sedum maximum), borsos varjúháj (Sedum acre).

A védett terület környékén néhány kétéltűfaj, például barna varangy (Bufo bufo) és foltos szalamandra (Salamandra salamandra) és viszonylag sok hüllő fordul elő: lábatlan gyík (Anguis fragilis), elevenszülő gyík (Zootoca vivipara), fürge gyík (Lacerta agilis), zöld gyík (Lacerta viridis), vízisikló (Natrix natrix). Nagyon sok madárfajt láthatunk és hallhatunk, elsősorban erdei fajokat: erdei pintyet (Fringilla coelebs), énekes rigót (Turdus philomelos), ökörszemet (Troglodytes troglodytes), széncinegét (Parus major), búbos cinkét (Lophophanes cristatus), barátcinkét (Poecile palustris), fakuszt (Certhia familiaris), csilp-csalp füzikét (Phylloscopus collybita), csuszkát (Sitta europaea), süvöltőt (Pyrrhula pyrrhula), keresztcsőrűt (Loxia curvirostra), fenyőszajkót (Nucifraga caryocatactes), de a környéken több bagolyfaj is előfordul, például uráli bagoly (Strix uralensis), erdei fülesbagoly (Asio otus) és uhu (Bubo bubo). Szintén jellemzőek a harkály fajok, a fekete harkály (Dryocopus martius), nagy fakopáncs (Dendrocopus major), háromujjú hőcsik (Picoides tridactylus). A környéken gyakori a barnamedve (Ursus arctos). Főként éjszaka aktív, ezért ekkor a terület látogatása nem ajánlott.

Szentes Lajos, Demeter László

Stânca Șoimilor-Tusnad-Solyomkő

Apor-bástya

Ez az első tusnádfürdői jelzett turista útvonal. A város központjából indul, elhalad a Mikes és az Apor források mellett és az erdő szélére érkezik. Itt véget ér a kövezett út és az útvonal egy jól kitaposott erdei ösvényen halad tovább. Nagyjából 10 perc séta után a piros kereszttel és a kék ponttal jelzett ösvény ketté szakad. A piros kereszttel jelzett út (10-es számú útvonal) a Mohos tőzegláp és Szent Anna-tó Natura 2000 területhez vezet.A második, a piros ponttal jelzett útvonal, bal irányba kanyarodik el és a Surdok tető lejtőjének oldalán halad tovább. Újabb 10 perc séta után, 701 m magasságban, megláthatjuk az Apor-bástyát, amely kilátóhelynek épült 1883-ban (nemrégiben restaurálták és egy napelemes világítórendszerrel szerelték fel). A kilátóhelyet elhagyva jobb irányba egy forráson haladunk át, majd egy enyhe lejtőn az útvonal visszavezet a városba.

A körút jelzése: piros pont.
Menetidő: ½ –1 h.
Az útvonal hossza: 1,5 km.
Maximális szintkülönbség: 68 m.

A kék csíkjelzés követi az országutat a polgármesteri hivatal felé. A piac és a benzinkút után elhagyja a műutat és jobbra feltér a régi “5-ös kantin” mai romjainak irányába. Az erdő szélére érve, keskeny ösvény kezdődik, amely a Vár-Vápa-patak bal oldalán kapaszkodik felfelé a szétszórt sziklák között. Egy nagyjából 50 perces meredek emelkedő után egy útelágazáshoz érkezünk, ahol bal irányba haladunk tovább (a Hargita Öko Alpin Klub által nemrégiben kiépített útvonal). Kb. 15 perces mászás után a Vártető délkeleti vállához érkezünk, ahol a vár régi útja kerül elénk. Itt ágazik el a kék csíkkal jelzett turistaösvényből balra a kék ponttal jelzett ösvény, amelyen 15 perc alatt a Vártető csúcsára, vár területére jutunk.
Visszafele haladva folytatjuk útunkat a kék csíkkal jelzett ösvényen. 150 m után a vár útjába beletorkollik a balról feljövő Tiszás-pataki út. Tovább, déli irányba, fenyőerdőben haladunk a két Csomád nyerge felé. Az út, kezdetben a Vár-Vápa-patak jobb oldalán enyhén felfelé ível, 8-10 perc után átszeli a patakot, és délkelet felé kanyarodik. A hegyoldalon felkapaszkodó út egyre meredekebb lesz, legnehezebb szakaszát a Szurdok-tető és a Nagy-Csomád között érve el. Az ösvény nagyon enyhe emelkedővel kibukkan a két Csomád közötti kis tisztáson, ahol a Tusnádfürdőről feljövő piros kereszttel jelzett ösvénnyel találkozik. Innen az útvonal leereszkedik a Mohos kráteréhez, ahol a Mohos tőzegláp is található. Ezt követve a menedékházhoz jutunk, majd a kempingtábortól a Szent Anna-tó kráterébe ereszkedhetünk le.

Jelzése: kék csík; a vártetőhöz kék pont.
Menetidő: 4–5 h.
Az útvonal hossza: 14 km.
Maximális szintkülönbség: 560 m

A tusnádi Vártető