Warning: Use of undefined constant ddsg_language - assumed 'ddsg_language' (this will throw an Error in a future version of PHP) in /home4/rcres29/public_html/tusnadfurdo.ro/wp-content/plugins/sitemap-generator/sitemap-generator.php on line 45

Warning: "continue" targeting switch is equivalent to "break". Did you mean to use "continue 2"? in /home4/rcres29/public_html/tusnadfurdo.ro/wp-content/themes/Divi/includes/builder/functions.php on line 4766
Tusnádfürdő története | Isten hozta Tusnádfürdőre!
+40744778409 molnartur@gmail.com

Tusnádfürdő története

TUSNÁDFÜRDŐ RÖVID TÖRTÉNETE

az idő mentében

 Tusnádfürdő sokkal régebbi település, mint ahogy mezotermális forrásainak, szénsavas ásványvizeinek és mofettáinak hírneve alapján gondolnánk. Területén ősidőkből származó kerámiatárgyak kerültek elő, amelyek azt bizonyítják, hogy már Krisztus előtt a II. században is lakott hely volt. Találtak a római hódítás idejéből származó pénzérméket is. A kőbányából, amely a Tusnádfürdőtől északra kezdődő és az Olt mentén dél felé folytatódó szorosban (Bene-völgy) van, egy kőbalta került elő, amely a történészek feltételezése szerint a csiszoltkő- vagy a bronzkorszakból származik. Az Olt völgye és teraszai természeti adottságaikkal már a legrégebbi időktől fogva kedveztek az emberi települések kialakulásának és a különböző gazdasági tevékenységeknek. A helység első írásos említése 1732-ből származik, ásványvizeinek gyógyhatása 1842 óta ismert, amikor elkezdődött a zsombékos terület figyelmesebb kutatása.      

 

A kis fürdőtelep alapítása 1842-re tehető,1850 körül már önálló teleppé alakult.  

1845-ben Jankó Béla a források leírását közli az Erdélyi Híradóban.A Beszédmezőn (így nevezték akkor a fürdőhely övezetét) lévő források gyógyító hatásának híre hamar elterjedt Tusnád község határain túlra és egyre több látogatót vonzott.

1845-ben Tusnád,Csíkverebes,Kozmás és Lázárfalva előljárósága Éltes Lajos gazdálkodó vezetésével hat tagú részvénytársaságot alapítottak és 99 évre bérbe vették a falvak tulajdonát képező területet.Rövid idő alatt a 42-re emelkedett részvényesek 40 új villát építettek.Ezzel kezdődött a szervezett fürdőfejlesztés.A krónika így említi:”Éltes buzdítására több csíki és háromszéki épített ottan házat s csakhamar nagyon látogatottá lett”.A tusnádi születésű Kovács Miklós erdélyi római katolikus püspök adományából felépült a Püspökház és elkészült a Fogadóház is.

1848-‘49 után a telep több létesítménye tönkrement.(1849-ben Gál Sándor ezredes az Alvégi-szikla csúcsán három ágyúval tartóztatta fel az orosz-osztrák csapatokat.)

Orbán Balázs szerint:

1848-ban a tusnádi székely atyafiak-abbeli haragjukban,hogy a díjtalan fürdőzéstől el voltak tíltva-felgyújtották az ott levő épületeket,a püspök philantropicus czélu házán kívül.Romban hevert a fürdő s újból több évig el volt hagyatva,míg nem gróf Mikes Benedek és b.Szentkereszti Zsigmond vezetése alatt új részvénytársulat nem alakult annak felemelésére.” (a szájhagyomány szerint 1852-ben ifjú Ferenc József császár erdélyi körútja során megcsodálta a Sólyomkőről elébe táruló táj szépségét és elrendelte a telep mielőbbi újjáépítését).

1852-ben az Alvégi-szikla alatt svájci típusú villákat építettek,s e teleprész neve Svájc lett.

1864-ben Nagy Dániel kézdivásárhelyi birtokos kezelésében volt a település.

1866-ban nyolc borvízforrás vizét küldték elemzésre Svájcba.(elemző Dietrich H.Gustaw,zürichi vegyész) Az elemzés költségeit gróf Mikes Benedek finanszírozta,ezért a 3-as számú forrást Mikes forrásnak nevezték el.(a 4-es forrást báró Apor Teréz építtete-ma is e két forrás az eredeti nevükön ismertek) Megindult s az 1900-as évek elejéig tartott a Főkút vizének a palackozása( a Főkút vize volt az egyik legfontosab és legnagyobb vízhozamú forrás-Siloz,késöbb Stanescu).Felépült a 23 fokos vízzel működő fürdő.

1868-ban svájci stílusú villák között födött sétány épűlt,amely esős időben is zavartalanná tette a sétát(a mai Tulipán és Mókus cukrászda között).

1870.-’ 72 között elkészült a Csíkszeredát és Sepsiszentgyörgyöt összekötő országút.

1872-ben az Alvégi-szikla fölött felépült a Ludmilla-kilátónak (727m) nevezett pavilon,melyet a fő részvényesek egyikének a nejéről, Kőröspataki Kálnoky Félixné grófnőről neveztek el,majd 1883-ban báró Apor Károly főbirtokossági elnök jóvoltából a Szurdok-tető oldalában egy kiugró szikla ormán az Apor-bástya (761 m),mely soha nem szolgált stratégiai célokat,mindig kilátó és pihenőhely volt.

 

A fürő-népszerűsítés terén kiemelkedő eseménynek számított a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1875-ben megtartott XVIII.-értekezlete,ahol Lengyel Gyula fürdőorvos ismertette a település történetét és a vidék gyógytényezőit.

1880-tól a helység fejlődése felfele ívelt.

1890-re elkészült a Stefánia Vízgyógyintézet amelyben négy medence,négy hideg szalonfürdő 14 porcelánkád állt a vendégek rendelkezésére.Ez az intézet 1917-ig működött.

1891-től több villát felujítottak. Tache Stanescu brassói kereskedő közérdekű munkálatokba kezdett,parkot,sétányokat és a Főkút fölé ivócsarnokot létesített.(az ő nevét viselte sokáig a Főkút míg a sok terület rendezésnek a következtében az utóbbi években a forrás vize teljesen elapadt)

 A századfordulón 33 villában 700 szoba állt a vendégek rendelkezésére.A fürdővendégek száma megközelítette a 2000-et.A településnek 103 állandó lakosa volt.A vasútvonal kiépítésével(1896.-’ 97)Tusnádfürdő bekapcsolódott az országos közlekedési hálózatba.

 1893-ban nekifogtak a mezotermális Rezső forrás vizeinek befogására(Rezső-Ilona fürdő,a mai mezotermális fürdő) és egy langyos vizű úszómedence kiépítéséhez.

 

1896 -‘ 97-ben elkészült az új gyógycsarnok (Kurszalon), amely 1913-ban leégett.

 1902.augusztus 28-30.között 500 résztvevővel Tusnádfürdőn tartották meg a Székely Kongresszust,amelyen a székely vidékek lakóinak nehéz gazdasági helyzetét vitatták meg.A javasolt intézkedések eredménytelenek maradtak ami többeket arra kényszerített,hogy elvándoroljon szülőhelyéről.A település fejlődésének gátat vetett az első világháború.

1926-ban az Olt árterületét lecsapolták, csónakázásra alkalmas tavat és fürdőstrandot alakítottak ki.(ez a mai Csukás-tó) Abban az évben adták át azt az épületet is a tó partján ahol kulturális eseményeket szerveztek és étteremnek is használták.

 

 1927-ben már klimatikus gyógyhelyként vált híressé. Számtalan épület várta az üdülni és szórakozni vágyókat.(Svájc,Kurszalon-ahol kaszinó is működött,Szieszta szálloda,Három huszár,Eldorádó cukrászda,Albertini terasz,Sebők Panzió stb.) A múlt század elején „módos” emberek üdültek Tusnádfürdőn,barátságok szövődtek és üzleteket kötöttek.Vallástól és nemzetiségtől függetlenül a kis település jövőjét tartották szem előtt. Jó példa az,hogy közadakozásból 1928-ban felépült a katolikus kápolna,ahová mindannyian betértek.

   

 

 

1931-től Brassó és Tusnád között fürdővonatokat inditottak.

 

  

Felújították a mofettát.

1933 -‘ 35 között épült az Etel villa és Expersid úr által üzemeltetett első villanytelep,amely este 7-től éjfélig árammal látta el a települést és szolgáltatta az utcai világítást.(ez müködött is az államosításig)

Az ortodox templomot 1939-ben kezdte építtetni Serban Mihai(ő köveztette ki Tusnádfürdő központját),1955-ben folytatták,de csak 1978-ban fejezték be. A freskókat 1971- ‘ 77 között a bukaresti Eugen Profeta festette.

1935-ben a település kivált Tusnád községből és önálló helység néven Tusnádfürdő (Baile Tusnad) jegyezték.A második világháborúig a „fürdő”látogatottsága folyamatosan növekszik.

1941-ben Tusnádfürdő lakosai száma 728 fő volt.

1948 – ’ 50 között a település villáit államosították,megalakították a Fürdőgyógyászati Vállalatot.

 ‘ 60-as évek elejéig mindenki számára elérhetővé tették az üdülést.Különváltak az egészségügyi és a pihenő vendégek fogadására alkalmas létesítmények.

1971-ben létrehozták a Hargita Megyei Turisztikai Vállalatot (Oficiul Judetean de Turism Harghita-OJT),melynek központja Tusnádfürdő volt. Ide tartoztak Hargita megye fontosabb turisztikai egységei. Ezután történtek a legnagyobb állami beruházások.Megváltozott az arculata a településnek.Az országos szakszervezetek egyik fontos üdülőközpontja lett.Villanyárammal és ivóvízzel látták el a fürdőtelepet.A Három Huszár Szálló épületében könyvtárat és művelődési házat rendeztek be.Kempingtáborokat létesítettek az Olt mindkét partján.Villákat korszerűsítettek,parkosítottak a ’ 70-es, ’ 80-as években szállodákat építenek( Csukás,Tusnád,Olt szálló).Ugyanakkor üzletházat és más kiszolgáló egységeket adtak át.Az Astoria és Tusnád szállót folyosó köti az új poliklinikához és kezelőbázishoz(Balneo-fizioterápiai Intézet),amely a kor legmodernebb felszerelésével volt ellátva.Szakorvosok,ápolók és masszőrök látták el a betegeket.Többnapos kezeléseket alkalmaztak (25-30 naposak) ideggyógyászatra,szív és érrendszeri bántalmakra és más betegségekre(pl:gyomor-bélrendszer,belső elválasztású mirigy betegségek,anyagcsere,a húgyutak megbetegedései,mozgásszervi panaszok stb.)A Csukás-tó közelében a ’ 70-es évek végén1100 m mélységből 63 fokos termálvizet tártak fel,majd kiépítették a termál strandot.(a ’ 80-as évek végére mindez tönkrement) Itt működött a mozi és „táncterem”,valamint román és magyar nyelvű színházi előadások is itt voltak.

1980-ban Tulipán néven felújítják az Eldorádó Kávéház-Étterem épületét.Más vendéglátó-ipari egységek is épültek(pl:Anna vendéglő és Malom fogadó-étterem).A Mókus cukrászdában süteménykülönlegességekkel és a málnaszörppel kevert ásványvíz (“Vita cola”) várta vendégeit.

„A komfort és a jó kiszolgálás további feljavítására milliókat fektettek be.Az összes villát tatarozták és újra bútorozták.A téli idényre szánt szobák 80%-ának központi fűtése és meleg víz-szolgáltatása van”-írja Bicsak Károly a vállalat akkori igazgatója Kis Kalauz Tusnádfürdőről című könyvében.Ebben a periódusban a fürdővárosra a tömegturizmus volt jellemző.Visszaemlékezések szerint 1987-ben a nyári csúcsforgalom idején naponta csaknem 4000 személy üdülhetett és részesülhetett ellátásban.A település évi vendégforgalma 60.000 fő körül volt.

A modern stílusú római katolikus templom,amely Tusnádfürdő egyik idegenforgalmi látványossága 1982 -’ 83-ban épült Incze Dénes plébános szolgálata idején a régi kis kápolna helyén.Szintén adakozásból(és a hívek áldozatos munkájának köszönhetően),melyből részt vállalt Gane Constantin ortodox egyházi vezető is.A templomot 1985 május 4-én szentelték fel,de a harangláb csak a ’ 89-es változás után 1990-ben épülhetett fel.Abban az évben felszámolták a Turisztikai Vállalatot és különböző kisebb többségében hazai magántőkével rendelkező turisztikai vállalkozások jöttek létre.(Balneotur Kft.,Univers Turist,Convial Kft.stb.) A ’ 80-as évek végén és a ’ 90-es években sok helyi lakó (zömében fiatalok) elköltöztek a településről a turizmus hanyatlásának eredményeként.

 

 

 

TUSNÁDFÜRDŐ NAPJAINKBAN

A  90-es évek végétől újra városrendezésbe kezdtek.Épületeket javítottak fel,újabb panziókat építettek.A Millenium alkalmával a katolikus templommal szemben emlékkeresztet állítottak és szoborparkot létesítettek.Új piacteret rendeztek be,felújították a Jókai Mór Általános Iskolát,szállodákat modernizáltak.Modern sportcsarnok épült.

Az utóbbi években Tusnádfürdő jelentős konferenciáknak és találkozóknak ad helyet.Egyik legismertebb rendezvény a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor,ismertebb nevén Tusványos.

2005-ben megalakult a Tusnádfürdő Turisztikai Egyesület 18 alapító taggal.A kezdeti cél az volt,hogy a helyi vendéglátók érdekeit képviselje.Idővel többen csatlakoztak az egyesülethez és saját forrásból befektetéseket kezdeményeztek.Ennek az eredménye:megépítették a sípályát,(amelyet felvonóval,éjszakai világítással,hóágyúkkal láttak el és sífelszerelés-kölcsönző is működik) turisztikai kiállításokon vesznek részt,irodát működtetnek a turista szezonokban.

Több változás történt az utóbbi években a város életében.Az Anna házban (volt Zakariás villa) talált otthonra a Dévai Szent Ferenc Alapítvány.A tusnádfürdői ház neve Szent László Gyerekvédelmi Központ.

http://www.devaigyerekek.hu/news/news_1567_a-tusnadfurd-i-hazrol.html

A város teljes víz és csatornahálózatát felújították.Közösségi házat avattak egy lepusztult kazánház helyén.Itt szerveznek találkozókat,előadásokat,könyvbemutatót és lakossági fórumot.A helyi művészek állandó kiállítása is megtekinthető.Civil szervezetek jöttek létre(Green Zone és Aktivity), főleg helyi fiatalok önkéntes munkájára alapozva szerveznek sport és szórakoztató eseményeket,természetvédelem,turista útvonalak megjelölése stb. Tatarozták az Apor-bástya kilátót és felszereltek egy nap energiával működő fényforrást,ami biztosítja az éjszakai megvilágítását a bástyának.

Elkezdődött a „Borvizek útja” program kivitelezése.Javában folyik az élményfürdő építése,melyet rövidesen átadnak.Új épületbe költözött az óvoda,szociális lakásokat építenek,utcákat javítanak.Átadták a felújított vasútállomást.

A Csukás és Olt szállodák felújítása befejeződött ás átadásra került.

 

 

2013 decemberétől megnyitotta kapuit Tusnádfürdő legkorszerűbb építménye, a Termálvizes Élményfürdő és Wellness Központ.

 

 

 

Utóbbi években egyre több befektető érdeklődik a településen a vállalkozási lehetőségekről.

 


Warning: Unknown: write failed: Disk quota exceeded (122) in Unknown on line 0

Warning: Unknown: Failed to write session data (files). Please verify that the current setting of session.save_path is correct (/tmp) in Unknown on line 0