A turistautak leírása ZSIGMOND, 2009 alapján történt.

1. útvonal: Tusnádfürdő – Apor-bástya – Tusnádfürdő

A körút jelzése: piros kör
Menetidő: 30-40 perc
Az útvonal hossza: 1,7 km
Maximális szintkülönbség: 122 m

A legrövidebb, a legkönnyebb és az idősebb korosztály számára is járható erdei sétány. A legelső kiépített turistaút Tusnádfürdőn. 1872-ben készült két kilátó pontjával, az Apor-bástyával és a Kálnoky grófnőről elnevezett Ludmilla-kilátóval. Ma az Apor-bástya romosan áll, az Alvégi-sziklára épített Ludmilla-kilátó pavilonja eltűnt, helyét egy tévéantenna foglalja el.

A turistaút a fürdőtelep központjából a turisztikai irodával átellenben lévő oldalról, a gépkocsiparkoló széléről indul. Érinti az Olt szállót, majd a Akarat (Voinţă) utcán végighaladva, elhagyja a Mókus cukrászdát, a poliklinikát, gyógyfürdőt és kezelőközpontot, a Mikes- és Apor-borvízforrásokat és megérkezik az erdő szélére. Itt az utcának vége szakad. Helyét emelkedő, kitaposott erdei ösvény váltja fel. Kb. 10 perc enyhe kapaszkodó után az eddig együtt haladó piros kör és piros kereszt jelzések különválnak. Ez utóbbi a Szent Anna-tóhoz vezet, míg a belőle északkeletre ágazó kör jelzés a Szurdok-tető oldalában vízszintesen folytatódik, széles erdei sétánnyá alakulva. 10 perc után megjelenik a kör alakú Apor-bástya. Romantikus külleme ellenére soha nem töltött be stratégiai szerepet. A turistaösvény eme díszlete 701 m magasságban foglal helyet, ahonnan kivehetők ugyan Tusnádfürdő házai, de a felcseperedett erdő a kilátás nagy részét eltakarja. A bástyától az út tovább kanyarog, majd a többnyire száraz, erősen lejtő völgyön ösvény fut le a fürdőtelepre, amely a Csukás szálló mellé érkezik.

2. útvonal: Vargyas-patak – Szent Anna-tó menedékház

Jelzése: sárga háromszög
Menetidő: felfelé 2 óra, lefelé 1,5 óra
Az út hossza: 5,5 km
Maximális szintkülönbség: 434 m

A turistaösvényt 1996-ban jelölte Zsigmond Enikő a Csíki Természetvédő és Természt járó Egyesület (CSTTE) kezdeményezésére.
Télen-nyáron kellemes, veszélytelen, bármely korosztály számára könnyen járható út.

Tusnádfürdö végétől 1,25 km távolságra Csíkszereda felé, az országúttól jobbra kitér egy nyárfasorral szegélyezett erdei út, a Vargyas-patak útja. Kezdete a Trazmar benzinkút mellett lévő csinos villával szemben van. Első szakasza gépkocsival is járható. A Vargyas-patak bal partjával párhuzamosan haladó út 1,2 km után egy meredek kettős kanyarral átmegy a patak jobb oldalára. Belőle ágazik ki újabb 750-800 m után, balra — az a Nagy-Haramot övező, festői erdei út, amely a Mohosból eredő Veres-patak szurdokában ér véget. (Ez az út nem jelzett, de mivel személygépkocsival is járható, a gombászók kedvenc útvonala.) A két út találkozásától kezdve a jobbra (előre) menő, a sárga háromszöggel jelzett, 250 m után egy kis tisztáson ér véget. A füves tér jobb szélén zöldre festett gerendákból összerótt vadászles áll. A gépkocsival érkező turisták itt elhagyhatják a járművet. Az út további része a leshelytől balra, felfelé tart a sötét nyirkos fenyőerdőben a Mohos-csúcs és a Fű-Haram nyugati oldalán, mindvégig megmaradva a Vargyas-patak jobb partján. Ennek az útszakasznak a kezdetétől kb. 50 m-re az út bal oldalán a mart alatt kicsi, sárgás borvízforrás vonja magára a figyelmet. Nem ajánlatos belőle inni, a vadaknak kitett sokszor romló csalétek, vagy különböző mérgek közelsége miatt! A vadászlestől indulva kb. 15 perc után egy hosszúkás tisztásra érkezünk, amelyen áthaladva újból fölénk emelkedik a fenyőerdő haragos, zöld lombsátra. 15 perc emelkedő után egy másik tisztásra érünk, ahol – ha csendesen járunk – gyakran találkozunk legelésző őzekkel vagy szarvasokkal. A fenyőerdő nemsokára véget ér, helyét világos, szellős bükkös váltja fel. Közben jobbra és balra kisebb utak és ösvények keresztezik utunkat, de ezeket nem vesszük figyelembe. A jelzett ösvényt követve addig kapaszkodunk fölfelé, amíg a Mohos-csúcs és a Nagy-Csomád közötti nyeregbe ki nem érünk. Rövid pihenőt tartva a nyereg tisztásán, a bükkerdő szélén egy újabb vadászlest fedezünk fel. A Mohos-nyergéből az ösvény lefelé tart a hátsó Mohos-pusztára, majd egyesül a tőzeglápot északnyugatról megkerülő, piros körrel jelzett turistaúttal. A helyet tábla jelöli egy fán, kissé fennebb az ösvénytől, de ugyanúgy útba igazít egy nagy lapos kőre festett sárga nyíl is. Ettől a helytől a Szent Anna-menedékház 1,5 km távolságra van. A jelzéseket — most már a piros pontot és a sárga háromszöget — jobbra kanyarodva követjük a Mohos-tőzegláp mentén, mindaddig, amíg átvágunk egy keskeny erdősávon. Utána a széles, pázsitos, nagy Mohos-puszta következik, ahonnan már látszik a Szent Anna-tóhoz vezető műút, a kempingtelep és a menedékház.

3. útvonal: Tusnádfürdő – Szent Anna-tó menedékház

Jelzése: piros kereszt (Nagy-Csomádra kék háromszög)
Menetidő: felfelé 2-2,5 óra, lefelé 1,5-2 óra
Az útvonal hossza: 4,6 km
Maximális szintkülönbség: 496 m

Legtöbb turista ezt a nyaktörő útvonalat választja a Szent Anna-tóhoz, nem tudva, hogy sokkal könnyebben járható és kevés energiát igénybevevő ösvények is vannak a környéken. Csak igen jó fizikai kondícióval rendelkezőknek ajánlott. Télen nehezen járható, síkos út — fennáll a kéz- és lábtörés veszélye. Nyári túrázás idején is jobb, ha csak a Tusnádfürdőre való visszatérés esetén használjuk.

3/I. útvonal: Tusnádfürdő – Csomád-nyereg

Jelzése: piros kereszt
Menetidő: 40-50 perc
Az útvonal hossza: 2,46 km
Maximális szintkülönbség: 447 m

Az említett irányba, a Csomád szívébe a Komlós-árok jobb oldalán piros kereszttel jelzett, 32 szerpentines turistaösvény kanyarog a hegyen. A megszokott helyről indul, amely az egyes és kettes útvonal leírásánál szerepelt. Kezdetben együtt megy a piros pont jelzéssel, majd végighaladva az Akarat utcán (a felső sétányon) belép az erdőbe. Kb. 10 perc emelkedő után a két jelzés elhagyja egymást. Idáig 600 m-t tettünk meg. A jobb oldali piros keresztes ösvény 3,2 km hosszú, szűk kanyarokkal tarkított szerpentinút. Meredeken emelkedik a Kis- és Nagy-Csomád közötti hegynyeregig, 1210 m magasságig, Tusnádfürdő 656 m-es szintjéről. Az ösvény sűrű fenyő, majd lomberdőben vezet (hőmérsékleti inverzió) a legcsekélyebb kitekintést sem engedve meg.

3/II. útvonal: Csomád-nyereg – Szent Anna-tó menedékház

Jelzése: piros kereszt, kék sáv
Menetidő: 20-30 perc
Az útvonal hossza: 1,47 km
Maximális szintkülönbség: 168 m

A Csomád-nyereg közelében lévő kis tisztás az első kellemes pihenőhely, ahol a Vártetőről feljövő kék sávval jelzett turistaút csatlakozik a piros kereszttel jelzett úthoz. A tisztást elhagyva újból belépünk az erdőbe, amely most már a két Csomád közötti nyeregben majdnem vízszintesen halad.

Pontosan a gerincen — a kráterperemen — bal felől, néhány méterre az úttól egy vastag bükkfán jelzőtábla figyelmeztet a kék háromszöggel jelzett ösvényre, amely 30 perces rövid kitérővel elvezet a Nagy-Csomád 1301 m magas csúcsára. A helyenként nehezen járható vadászösvény hatalmas kőtömbök között kígyózik a hegygerincen. Utolsó szakasza jól járható úttá szélesedik, majd hirtelen kapaszkodik fel a Csomádra egy bozótos, sűrű fenyőerdőben. Innen kijutva újból tágas, ritkás lombhullató erdő vesz körül. A csúcson egy bükkfa toldásaként, jókora karó jelzi az abszolút magasságot. Ez helyettesíti a topográfiai magasságjelző régen összeroskadt állványát. A közelében található kis, fagerendákból összerótt vadászles menedéket nyújthat rossz idő esetén.

A csúcsmászás után visszatérve a piros keresztes ösvényre, utunk folyamatosan ereszkedik alá, a Mohos-pusztájára, a Szent Anna-tó vízválasztóján megépült turistaházhoz (1065 m) és a kempinghez. Közben a ritkás erdő két-három helyen is megmutatja a mélyen csillogó Szent Anna-tó tükrét. Az erdőből kijutva előttünk kissé balra a Mohos-tőzegláp fenyőstrázsái sejtetik a mocsaras hely közelségét, amelyet körülölel a Mohos pusztája. Távolabb a láthatáron a Büdös-hegy fejebúbja kandikál ki alacsonyabb társai közül. A horizontot a Cecele kopasz teteje zárja le, amelytől balra (É) a Nyerges hosszú gerince következik. Közvetlen előttünk, a Mohos mögött a Kokojzást, majd a tőle jobbra (D) kanyarodó, alacsony Tóbércét fedezhetjük fel. Pihenőhelyünktől – a kis erdei tisztástól a menedékházig 1,2 km-t tettünk meg.

4. útvonal: Tusnádfürdő – Vártető – Szent Anna-tó menedékház – Tó bérce – Sepsibükszád

Jelzése: kék sáv (Vártetőhöz kék pont)
Menetidő: felfelé 4-4,5 óra, lefelé 3,5-4 óra
Az útvonal hossza: 14 km
Maximális szintkülönbség: 560 m

Jó fizikai erőnléttel bíróknak ajánlott. Télen-nyáron járható.

4/I. útvonal: Tusnádfürdő — Vártető nyerge

Jelzése: kék sáv
Menetidő: 50-60 perc
Az útvonal hossza: 3,04 km
Maximális szintkülönbség: 475 m

Tusnádfürdő központjából ugyanazon a helyről indul, mint az előzőkben leírt útvonalak. A kék sáv jelzés követi az országutat a polgármesteri hivatal felé. A piac és a benzinkút után elhagyja a műutat és jobbra fehér a régi „5-ös kantin” irányába, de először áthalad az új, elegáns villanegyeden. A panzió (kantin) roskadozó, elhagyott épülete előtt jobbra fordul, és rátér az erdő szélén kezdődő keskeny ösvényre, amely a Vár-Vápa-patak bal oldalán kapaszkodik felfelé a hatalmas kőgörgeteg rendetlenül szétszórt sziklái között. Negyvenöt perces meredek út után, több mellékösvény elhagyásával egy újabb elágazás következik. Itt a bal oldali, a jelzett ág a helyes. Kb. 15 perces mászás után a Vártető délkeleti vállához érkezünk, ahol széles út — a vár régi útja — kerül elénk.

Itt ágazik el a kék sávval jelzett turistaösvényből balra a kék körrel jelzett ösvény, amelyen 15 perc alatt a vár területére jutunk. A Vártetőt (1079 m) öreg fenyves takarja, és rendetlen összevisszaságban hevernek köztük a kövek. A régi, székely őrhely falmaradványait, amely mint korona a homlokon övezi a parazita vulkáni kúpot, azonban nem itt a tetőn kell keresni, hanem kissé lennebb. A várudvar bokros tisztásán gyíkok, szalamandrák, a Csomád védett állatai sütkéreznek.

Visszafelé a vár ösvényén magunk alatt hagyjuk a Vártető délnyugati meredek letörését, amelynek aljában terjedelmes „ördögmalom” (kőgörgeteg) halmozódott fel. 15 perc alatt leereszkedünk a nyeregbe, ahol a kék sáv jelzéssel ellátott ösvényen folytatjuk utunkat. 150 m után a vár útjába beletorkollik a balról feljövő Tiszás-pataki út. Tovább, déli irányba, végig öreg fenyőerdőben haladunk a két Csomád nyerge felé. Helyenként kilátás nyílik a hátunk mögött mindinkább elmaradó Vártető sziklás oldalára, amelyet gyér nyíres díszít. Az út, kezdetben a Vár-Vápa-patak jobb oldalán enyhén felfelé ível, 8-10 perc után átszeli a patakot és délkelet felé kanyarodik. A hegyoldalon felkapaszkodó út egyre meredekebb lesz, legnehezebb szakaszát a Szurdok-tető és a Nagy-Csomád között érve el.

4/II. útvonal: Vártető nyerge – Szent Anna-tó menedékház

Jelzése: kék sáv, piros kereszt
Menetidő: 20-30 perc
Az útvonal hossza: 1,47 km
Maximális szintkülönbség: 168 m

Néhány kanyar után a széles erdőlő út kiegyenesedik, és nagyon enyhe emelkedővel kibukkan a két Csomád közötti kis tisztáson, ahol a Tusnádfürdőről feljövő piros kereszttel jelzett ösvénnyel találkozik. A vár nyergétől idáig 30 perc telt el. Innen a két jelzés együtt halad a Szent Anna-tó menedékházig.

4/III. útvonal: Szent Anna-tó menedékház – Tó bérce – Sepsibükszád

Jelzése: kék sáv
Menetidő: 1-1,5 óra
Az útvonal hossza: 5 km
Maximális szintkülönbség: 366 m

A menedékháznál a kék sávval jelzett ösvény egyben a kemping fő utcája is. A sátortáboron átkelve a Szent Anna-tó kráterének karéján gyönyörű bükkösben folytatjuk sétánkat egy széles, enyhén emelkedő erdei sétányon. 15 perc után (1 km) kiérünk az erdő szélére, ahol 90°-os szögben jobbra kanyarodunk. Itt, a Tóbércén csodálatos panoráma tárul elénk. Délen, messze lenn magunk előtt látjuk a Bükszádi-medencét, a falu összetömörülő piros fedeles házait, a Bálványosfürdőre vezető országutat. Balról (K) a Bodoki-hegység egész vonulata megmutatkozik. Jobbról (Ny) az Olt mélyen bevágódott völgyét a Nagy-Murgó (1015 m) impozáns, kerek kúpja határolja, déli lejtői összekapcsolódnak a Baróti-hegységgel.

A Tóbércén a bükkerdő és a Bükszád felé lefutó legelő határa egyben megyehatár is Kovászna és Hargita megye között. 15-20 perces sétánk alkalmával mindvégig azonos szinten, a Szent Anna-tó déli kráterperemén haladva – gyönyörködhetünk a nagyszerű látványban, amit Háromszék felé az ég karéja elénk tár. Ekkor az utat elnyeli az erdő, amely előbb egy kisebb ponkra kapaszkodik fel, majd a kráterperem egy pici tisztása következik. Ide jön fel a bükszádi Csíki Határ Fogadótól induló kék kereszttel jelzett út is. A tisztásról derékszögben balra (D) befordulunk az erdőbe, ahol utunk erősen lejtve ereszkedik alá az Alsó- és Felső-tó-patakok vízmosásokkal szabdalt forrásvidékére. 20 perc után elhagyjuk az erdőt, és az Alsó-tó-patak jobb oldalán, nyílt, legelős helyen folytatjuk utunkat Bükszádra. Találunk néhány vályús csordakutat, de ezek vizéből nem tanácsos inni. Legyünk türelemmel még egy fél óráig, miközben megkerüljük keletről és délről a Disznyó-fürdő kerek dombját. A szikkadt, agyagos mezei út a higiénikusan foglalt és jól körülkerített Bugyogó-forráshoz vezet, amelynek pezsgő borvízével most már csillapíthatjuk szomjunkat. Az úton tovább haladva rövidesen Bükszádra érkezünk. A jelzések a falu takaros, tiszta cigánynegyedén vezetnek át, ahol a pici házak ablakait és udvarát valóságos virágözön borítja. Bükszád lépcsőzetesen épült cigánynegyede leginkább valamely korzikai hegyi falura emlékeztet — a legfigyelemreméltóbb néprajzi különlegesség a Csomád régiójában -, ahol megéri többet időzni, mert mindig akad érdekes fotótéma. Innen a falu egyik széles, de zegzugos utcáján jutunk a bálványosi főútra az ortodox templom közelében. Tovább a falu főutcáján haladunk, míg a brassó-csíkszeredai országút kereszteződésénél véget ér a jelzett turistaút. Bükszádon mindenhol megcsodálhatjuk a sok, kőből faragott kapulábat, kőházat, kőkerítést, ami szokatlan hangulatot kölcsönöz a szép településnek.