Uzonkafürdő (románul Ozunca-Băi) falu Romániában, Kovászna megyében található.
Fekvése
Kovászna megye északi peremén helyezkedik el; közigazgatási központjától, Nagybacontól 10 km-re keletre, Sepsibükszádtól 55 km-re nyugatra. Erdővidék utolsó keleti települése.
Története
E kis fürdő a Baróti-hegység bástyája, az 1016 méter magas Nagy-Murgó északi lábánál, Uzonka és Pisztrángos patakainak völgyében található. A két patak nevét viselő ásványvíz-forrás mellett hajdan két külön fürdő létesült, de ma csak az uzonkai források melletti létezik, a pisztrángosi fürdő közel egy évszázada megsemmisült.
Éghajlata
Éghajlata a kárpátközi medencékre jellemző sajátosságokkal bír. Uzonkafürdő tengerszint feletti magassága 650 méter, hegyvidéki (szubalpin) klímája van. Évi átlagos hőmérséklete megegyezik a Baróti-medence évi 7,1 C fokos átlagával. A nyári hónapokban itt is mértek 30 C fokot, de az esős napokon lényegesen csökken a hőmérséklet. Az Erdélyi-medence felől minden évszakban beáramlanak a nyugati szelek, télen pedig a Nemere kíméletlenül végig seper Uzonka patakjának teknőszerű völgyében. Május eléggé esős, de már kellemes meleg pezsdíti meg a természetet. Rendszerint száraz és meleg ősz van Uzonkán.
UZONKAFÜRDŐ
Írta: Dr. Parádi Ferenc
Háromszékvármegye református lelkészei, élükön Tőkés József esperessel ezelőtt néhány esztendővel egy feledésbe merült fürdőhelyet fedeztek fel újból: Uzonkafürdőt. Hajdan, amikor még a Székelyföld általános szokásai közé tartozott a nyári fürdőzés s a falvak és városok apraja nagyja legalább két hétre gyógyfürdőkre zarándokolt, – Uzonkafürdő a kedvelt gyógyhelyek közé tartozott. A most csak néhány házból álló kis telep a vulkán-kúp alakú Murgó hegy lábánál, a Málnás- fürdői állomástól nyugat felé 6 kilométer távolságra esik. A látogatók rendszerint a málnási kőbányánál szállanak le a vasútról és a kényelmes erdős gyalogúton közelítik meg a fürdőt. A szekérút Málnás községből széles kanyarokban a Murgó-hegy másik oldalát kerüli meg és Nagybaczon felől érkezik a fürdőbe. Amióta a háromszéki ref. lelkészek üdülő háza felépült, a fürdőben élénk életet tapasztalunk. A jó ellátás a kényesebb betegeket is odacsalja. A rómaiak idejében is ismert fürdő kitűnő gyógyvize jódot, vasat, igen nagy mennyiségű lithiumot, kötött szénsavat tartalmaz és így számos betegség ellen gyógyulást nyújt. Már a régi időben nagyhírű volt vize, melyet a helyszínén érelmeszesedés, rheuma, szívbaj és sok más betegség ellen használtak. A meleg fürdőt ma is sokan keresik fel.
A betegeken kívül az egészségeseknek is kiváló szálláshelye Uzonkafürdő. A telep a hajdani székely Bardóczszék határán áll, ahonnan minden irányban pompás kirándulásokat tehetünk Háromszék kitűnő kiránduló helyeihez. Bardóczszék Gábor Áronnak a székely ágyúöntőnek szűkebb hazája. Innen indult él Bem tábornok seregébe. Egynapos kirándulással bejárhatjuk Gábori-Áronnak kedvelt helyeit, sőt elérhetjük azt a kies völgyet, ahol hajdan az avatatlan szemek elől elrejtett ágyúöntő műhely állott. De Uzonkafürdőből még messzebb visszamehetünk a múltba. Felkereshetjük a Bikszád felé eső Vápa-várát. A vasútvonal fölött magasan kiemelkedő szikla ma is őrzi nyomait a többezer éves múltnak. A vár helyén a kőbánya munkásai az ősember agyagedényeitől szittya és avar kengyelvasakig többezer év maradványait hozzák napfényre. A vár hatalmas alapépítménye ma is felismerhető. Szemben ugyanilyen magasságban az Olt fölött Málnás község fölé ugrik ki Herecz várának erdős hegyoldala. A kincskeresők még ma is turkálják a környéket A legendás kincset azonban hiába keresik, mert a monda szerint egyszer, amikor a székelység veszélyben volt, a romok között felfedezetlen rejtekhelyről egy fényes aranyoszöld, koronás óriáskígyó a szájában az Oltba vitte.
Herecz várától fel a Bodoki havasok csúcsáig és azon is túl az egész vidéken megtaláljuk a hajdani összefüggő vár-láncolat nyomait. A Herecz várából ma is látható széles út: „A Hintók útja” vezet a magasabban fekvő „Kincsás vára” felé. Mindegyik vár helyét széles avar gyűrűk veszik körül és sáncairól a közelben épült legalább három vár, illetőleg azoknak már csak a helye látható.
Uzonka fürdőről a ma is ismert és népszerű kiránduló helyeket is könnyen elérhetjük. Málnás-fürdő, Bikszádfürdő, Bálványosvár, Tusnád, Bodok részben gyalog, részben járművel egynapos kirándulások. A fürdő alatt fekszik Nagybaczon, mely félnap alatt bejárható. A fürdő fölötti hegyoldalakról pompás kilátás nyílik az egész környékre. A Székelyföldet záró hegykoszorút innen szinte végig láthatjuk. Keleten a Csukás, délen a Nagykőhavas és a Brassói hegyek, délnyugaton az alsórákosi Oltszoros Tepej-sziklái emelkednek ki a szemhatáron. Messze délnyugaton a fogarasi havasok csipkézett lánca kéklik.
É szép vidék láttán nem lephet meg bennünket, hogy Uzonka-fürdő környéke a nagy erdélyi mesemondót, Benedek Elek „nagyapót” is annyira megbabonázta, hogy haláláig nem tudott megválni tőle.
Uzonkától észak felé a Nagy és Kispiliske hegység lábaira jutunk. Ezen elindulva hamarosan vadregényes környék vesz körül. Ide menekült hajdan veszélyek idején Bardócz és Sepsiszék népe a Piliske erdős rengetegeibe és járatlan szem elől még ma is rejtett barlangjaiba. A Piliske csúcsa már Tusnádfürdő fölött emelkedik, amelyet a hegyen egy nap alatt Uzonkából elérhetünk. A nagyrészt erdővel fedett Piliskének tisztásairól pompás kilátás nyílik a Szent Anna tót és mohos tavat rejtegető Nagvcsomádra és észak felé a Hargita hegység távolabbi láncaira. A Vápa váránál kezdődő várláncolat a Piliske csúcsain is folytatódik és tovább vezet a Hargita felé, ahonnan kétfelé ágazva húzódik a Székelyföld magasabb hegyein annak határai felé. Ilyen hatalmas építmény védte hajdan a Székelyföldet. A régészek megállapításai szerint a várrendszert a hunok vagy avarok építették.
Uzonkafürdőnek egyik nagy előnye, hogy nem idegenforgalmi látványosság, így tehát csak azok keresik fel, akik valóban pihenésre vágynak és a természet szépségeiben kívánnak gyönyörködni. Ezért Uzonkafürdő a természetjárónak egyik kedvelt tartózkodási helye lehet.
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |
![]() |
![]() |
||
![]() |