BÁLVÁNYOSFÜRDŐ

BÁLVÁNYOSFÜRDŐ (BĂILE BALVANYOS)

Tíz kilométeres műút köti össze Torjával, Kézdivásárhelytől 20 km-re van. Magashegyi fürdő- és üdülőhely a Bodoki-hegység, a Csomád-hegytömb és a Torjai-hegység találkozásánál 770 és 940 m tengerszint fölötti magasságban. Körös-körül kb. 1000 m t. sz. f. erdővel borított hegycsúcsok övezik. S mert a vidék mélyében vulkanikus és üledékes kőzetek váltogatják egymást, a feltörő széndioxid és kénhidrogén, egy sor, változatos ásványvízforrás keletkezését segítette elő. Vegyi összetételük miatt az ivókúrában – gyomor- és bélbántalmak kezelésében kiválóak; a száraz gázfürdőkkel, az ún. mofettákkal együtt a szív- és érrendszeri bántalmakban szenvedők fürdőkúráját szolgáltató természetes gyógytényezők. Víznek is, gáznak is itt aránylag magas természetes radioaktivitása van. A csend, a negatív ionokban gazdag ózondús levegő, a pszichés betegek eldorádójává teszi.

A mai Bálványosfürdő három régi s egykoron működő fürdőtelep összeolvadásából keletkezett. A legrégibb a Bálványosi-hágón fekvő egykori Torjai-Büdös volt (a „büdös” szó, a Székelyföldön mindenütt a kénhidrogén jellegzetes kotlóstojás szagára utal), hisz az itt fekvő torjai Büdös-barlangban felgyülemlett gyógygázat, falának „vitriolos” csepegéseit, régen is és most is magának hasznára, gyógyulására használta fel az ember. A múlt század végén, 1895-ben, a Csoma-hegygerinc lábánál, külön fürdőtelep született. Ezt Csíszár Dénes (sz.1857-ben) alapította s neve után Csiszár-fürdő néven ismerik. A harmadik fürdő, a Vár-hegy lábánál feküdt és régi neve Várpadi-feredő volt. Mivel ezt az övezetet, a két világháború között, a hírhedt Transilvania Bank vásárolta meg, neve után Transzilvánia-fürdő néven vonult be a honismereti és balneológiai irodalomba. Itt a Vár-patak völgyében alakult meg, a múlt század utolsó harmadában az első magyar szénsavpalackozó üzem. Ez a fölötte levő Büdös-barlang tiszta széndioxidgázát palackozta. Felgyújtották az 1916-ban bevonuló román katonák.

Mivelhogy a vidék Délkelet-Erdély egyik leghíresebb gyógyfürdőjévé és üdülőhelyévé fejlődött, a lepergett száz esztendő alatt, megfordultak itt a hazai és külföldi leghíresebb geológusok, vegyészek, balneológus-orvosok valamint írók is.

Az 1989-es romániai rendszerváltást követő alapvető gazdasági változások miatt, Csiszár- és Transzilvánia-fürdő kezelőbázisai beszüntették működésüket, újból való kiépítésük most veszi kezdetét. A Torjai-Büdös romjain épült és korszerűsített Best Western gyógyszállóban modern gyógykezelő bázis működik és állandó orvosi szolgálat van. Meleg borvízfürdő, mofetta, fizikoterápiás és gyógyszeres kezelés áll a betegek rendelkezésére. A környéken még megvannak a régi gyógyséta-ösvények, s a gyógyszálló fölötti Büdös-hegy oldalában levő Büdös-barlangot (Európa legnagyobb mofettája) is igénybe lehet venni.

Elszállásolási lehetőségeket biztosít a: Hotel Best Western Bálványos szálló, 160 hely, étteremben 200 hely. (Tel./fax: 067/361 449) Előzetes bejentésre teljes ellátást és szállást biztosít a helyben működő Megyei Faluturizmus Elosztó Központja, a DAR Tours iroda: Bálványosfürdő Tel./fax: 67/361 130, 094/ 380 000. Ennek keretében működik a Vár vendéglő és panzió. Igénybe vehetők a faluturizmus keretében működő villák és hétvégi házak is. Itt van a Transilvania vendéglő és bár. Mindkét egység kínálja a székely konyha ételkülönlegességeit. Kérésre – szakavatott idegenvezetővel – társas kirándulásokat szervez a környékre és a távolabbi székely és moldvai tájakra. Közelében kemping és táborozásra alkalmas hely is van.

Bálványosfürdő turisztikai látnivalói: Bálványos-vár, a vidék egyik kora középkori vára, „ahol Szent István király idején, még a pogány oltárok füstölögtek”. A régészeti ásatások alkalmával itt római kori gyöngyöket, vaslándzsákat, régi kulcsokat, középkori kerámiát találtak. Építését a XI–XII. századra teszik. Központi – öreg tornya – a legrégibb. Ezt követően épült a belső, majd a külső várfal. Szerkezetileg a belső tornyos, szabálytalan alapfalú várak típusába sorolják. Apor Péter Zsigmond királynak egy 1402-ben keltezett levele alapján azt állítja, hogy a várat a XI. században emelték, Szent István király korában (1000–1038). A belső várfal IV. Béla idejében – 1235-ben –, míg a külső IV. László idején, 1272–1290 között épült volna. Annyi azonban bizonyos, hogy a XIV. században már az Apor családé volt és valószínűleg királyi adományként kapta. Az itt feltárt kerámia XVIII. század előtti. Feltételezik tehát, hogy ebben a században a vár már lakatlanná vált.

Bálványos-vár múltját legendákba, mondákba fűzték a környék lakói. „Óriások és tündérek építették” – mondják. „Aranyhíd hajlott át a toronyból a Büdös-hegyre”. Bálványos-vár legendájában egykori valós eseményeket örökített meg a szájhagyomány. Ezek kaptak helyet Jókai említett regényében is.

A krónika azt tartja, hogy „az Aporok vára már Szent István korában állott. A család pogány hitéhez ragaszkodott, s így királlyal-országgal dacoltak. Ősi várukba rejtőzködve áldoztak pogány kori bálványaiknak, s csak Béla király tudta őket a keresztény hitre téríteni.”

Az Aporok kereszténnyé válásának történetét Bálványos-vár legendájában magyarázza meg a nép: „Apor István beleszeretett Mike Imolába – kezdi a monda. Apja nagyon ellenezte, mert akkoron az Aporok még pogányok voltak. A fiú álruhába öltözött és a templomból az édesanyjával távozó lányt paripájára kapta és elrabolta. Felvitte Bálványos várába. A torjai nép ostrom alá vette a várat s már-már veszélybe került a fiú, amikor Imolának mentő ötlete támadt: – Legyél kereszténnyé – sugalmazta a fiúnak – s akkor baj és átok helyett, áldás száll mireánk. – Gyermekeink is azok lesznek – felelt beleegyezőleg a fiú. A nép és a papok lecsendesültek. Az ostromlókból násznép lett, és tartottak olyan mennyegzőt, amilyenre még sohasem került sor Bálványos várában.”

A vár romjaihoz a Liga-pusztán át a Köz-bércre, majd a vár élére hágó Vár útja vezet. Sárga ponttal van jelölve. (Menetidő 1 óra.)

A környék más érdekességet is tartogat a turista számára. Ilyenek a Büdös-hegy vulkanikus tömegébe bemélyített ún. „barlangok”. Többnyire emberkéz alkotta azokat, hisz kénbányák üregei voltak. Még az 1848–49-i önvédelmi harc idején is innen bányászták a puskapor gyártásához szükséges termésként. Legnagyobb a földrajzi és a balneológiai irodalomból is jól ismert, 14 m hosszú Torjai-Büdös-barlang. Méltán nevezhetjük Európa legnagyobb természetes mofettájának s e vidék legnagyobb széndioxidos gázömlésének. Üregéből naponta mintegy 2000 m³ majdnem tiszta széndioxid gáz illan el a környék levegőjében. Mint ilyen megelőzi a nyugati világ hasonló hírességét a nápolyi Kutya-barlangot. 1052 m magasan van a Büdös-hegy oldalában. Az innen kiömlő gázzal működött a századforduló éveiben az első magyar szénsavsűrítő gyár. Ma természetes mofetta, falait sárga terméskén-réteg borítja. Enyhén kénsavas – vitriolos – csepegéseit ősidők óta szembajok kezelésére használja a nép. A barlangban levő gáz szintje alá kerülni biztos halált jelent. Mint természetes gyógytényező igen hatásos. Széndioxid koncentrációja 98–99%, természetes radioaktivitása eléri az 1000 pCi (ejtsd: pikoküri) értéket.

A Büdös-hegy oldalában több kisebb-nagyobb, gázt okádó kőfülke tátong még: Medve-barlang, Timsós-barlang, a nagyobb méretű Gyilkos-barlang. Utóbbinak közelében van az ún. Madártemető. Nem más ez mint egy beszakadt kénbánya-tárna mélyedése, amelyben felhalmozódott a széndioxid. Az alacsonyan repülő madarak, ha a gáz szintje alá ereszkednek, holtan hullanak alá. Nemcsak madarak, hanem kisemlősök, sőt gyakran őzek tetemét is lehet itt látni.

A Büdös-hegy és a Köztető közötti hegynyeregben található a környék másik érdekessége a Buffogó. Ez egy savanyúvizes feltörésekben gazdag, 1 hektár kiterjedésű ingóláp, amelyben ritka maradványnövények élnek. Felhagyott kis fürdőmedencéiben ezüstösen csillog a borvíz, hangosan buborékolva tör fel a szagáról felismerhető vulkanikus gáz – a széndioxid. A védetté nyilvánított övezetben él a keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium), a kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), a tőzegrozmaring (Andromeda polifolia), a mámorka (Empetrum nigrum), a szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica) és – a vastag tőzegszőnyegen – néhány ritka mohafaj. Ilyen az észak-európai eredetű Helodium lanatum nevű mohafaj, amelynek itt van a legdélibb európai előfordulási helye.

Ez a vidék nagyon gazdag különböző összetételű ásványvizekben. Felsorolásunkban csak az autós utak és a jelzett turistaösvények mellettiekre szorítkozunk. A Kézdivásárhely felől érkező, a 18. kilométerkőnél a Szejke, a 20. kilométernél pedig a Transzilvánia-forrás vizét kóstolhatjuk meg. Transzilvánia-fürdő felőli részen, a Bálványos-vár felé vezető út mellett van a híres és régi Ibolya-forrás. Mellette, a fürdőidényben, egy hideg ásványvizes tükörfürdő (strand) működik. Csiszár-fürdő övezetében a Jordán-forrás vize ismert. Ehhez a fürdőtelep központjából kiinduló kék kereszt jelzésen juthatunk el. A forrás a Csiszár-patak völgyében van. Az egykori szanatórium, a mai Best Western szálló övezetébe – műúton, vagy pedig Bálványos központjából induló kék pont jelzésen juthatunk el. Ez a Cseh-forrás mellett halad el. A műút mellett, a 22,4-es km-nél – pirosháromszöget követve – jutunk el a népi gyógyászatban használt Szemvízhez, majd néhány lilásan csillogó vizű fürdőmedencéhez, amelynek vizében szabad kénsavat mutattak ki. Ez világviszonylatban is érdekességnek és majdnem unikumnak számít, hisz ilyen ásványvizet csak a Rio Grande völgyéből és Jáva szigetéről jeleztek. A Best Western szállóhoz vezető erdei út utolsó kanyarulatának közelében van két régi fürdőmedence. Mert vize timsót is tartalmaz, nem kis szellemességgel nevezik a torjaiak az Apor lányok feredőjének. A környéken olyan gazdagon tör fel a széndioxid a földből, hogy egyes helyeken hiányzik a növényzet. A nevezett feredőktől kiinduló ilyen völgyet Halál-völgy néven emlegetik a környékbeliek.

A környék más jelzett turistaösvényei:

– Bálványos–Csiszárfürdő–Csoma-puszta–Begyenkő-barlang–Bálványos (kék kereszt, 5 óra);

– Bálványosfürdő–Ibolya-forrás–Bálványos vára (sárga pont, 1 óra);

– Bálványos–Szemvíz–Vitriolos fürdők–Hotel Best Western (piros pont, 1 óra);

– Hotel Best Western–Torjai-Büdös-barlang–Hotel Best Western körút (piros pont 1 1/2 óra);

– Hotel Best Western–Gyilkos-barlang–Madártemető–Buffogó–Bálványosfürdő (kék pont, 5 óra);

– Hotel Best Western–Szent Anna-tó (sárga kereszt, 2 óra).

A Hotel Best Western előtt van a 940 m magasságú ún. Bálványosi-hágó. Itt halad át a Kézdivásárhely–Sepsibükszád közötti műút. Ebből ágazik ki a Szent Anna-tóhoz vezető műút is. A Szent Anna-tó 7, Sepsibükszád pedig 12 km-re van a hágó tetejétől.